Akadálymentesített nézet

Szolgálati lakás MFP-SZL/2019 projekt, megvalósítás éve: 2021, Támogatás összege: 29.942.405 Ft

h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 

Kápolna község története

Kápolna határában rézkori rézvésőt találtak, ami azt mutatja, hogy a korai történeti korokban már lakott volt a terület.
A falu neve a kápolna főnévből keletkezett. A település feltehetően azért kapta ezt a nevet, mert keletkezése idején nem temploma, hanem csak kisebb kápolnája volt. Neve először egy 1430-ban kiadott királyi oklevélben tűnik fel ’Kapolna’ alakban. Ebben a falut az Aba nemzetség Solymosi ágának kihalása után Zsigmond király Rozgonyi Péter egri püspöknek adományozta, aki cserebirtok fejében átadta az egyházmegyének.
Kápolna egészen 1945-ig az egyház tulajdonában maradt. 1552-ben Eger ostroma, majd 1596-ban Eger elestekor is elpusztította a török. A falu ebben az időben, a ma Pusztatemplom-partnak nevezett részen, a mai falutól keletre volt. A török uralom megszűnése után 1694 körül újra benépesült, de már a Tarna két ága között. Ezt követően Kápolna fejlődésnek indult. 1700-ban már iskolarendszerű oktatás folyt a faluban. 1746-ban postaállomás létesült. Vele átellenben 1750 táján elkészült a vendégfogadó kőépülete. A Tarna két ágán kőhidak és malmok voltak. Az 1760-as években a betelepült németek, csehek, franciák szülőt ültettek a faluban. Uradalmi juhászat és méhészet is volt ekkor.
Megszületett a községi pecsét, lovasküldönc-állomást állítottak fel. 1784-re a mai műemléktemplom, 1789-re a parókia készült el. Kápolnán 1849. február 26-27-én a szabadságharc eseményeként zajlott le az a csata, amely ma is ismertté teszi a falut. Az itt elesettek emlékére először emlékművet a kiegyezés után állíthattak (ez az emlékmű országosan is az első volt a szabadságharc emlékére). Az emlékoszlopot 1869. december 19-én avatták fel az akkori főút mellett. A szabadságharc emlékét őrzik a temetőben az 1849-es honvéd-sírok, és a falu utcanevei:

Dembinszky, Klapka, Máriássy, Március 15-e, Honvéd, az országosan is gyakori Kossuth és Petőfi utcákon kívül. A kápolnai csata 150. évfordulójára 1999-ben a község az akkori Kossuth-Dembinszky emlékparkban felállított szoborkompozícióval – Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész alkotásával – emlékezett az itt lezajlott eseményre. A XIX. század második felében kiépült a falu közigazgatási- és intézményrendszere. A községháza az 1850-es években már megvolt.
1860-ban felépítik a Dohánybeváltó Hivatalt, mely működését ’68-ban kezdi meg. Ez a volt a község legrégibb üzeme. 1876-ban megszervezik a község rendszeres orvosi ellátását. 1883-ban megkezdte működését a gyógyszertár. 1886-ban az iskolát új épülettel bővíttették. 1894-ben megkezdte működését a nyári gyermekmenház (óvoda). A XX. század elején újra a történelmi események fő vonalába került Kápolna. Tudatos volt a színhelyválasztása a Károlyi-féle (Magyarországon első ízben megtartott) földosztásnak a kápolnai csata emlékműve mellett. Az 1969. február 23-án elhelyezett földosztási emlékoszlop, az 1919. február 23-i eseménynek állít emléket.
1941-ben készül el a régi helyébe épített mai iskola. 1954-től működik egész évben az óvoda. 1961-ben nyílt meg a községi könyvtár. 1975-re felépült a tornaterem. 1982-ben összevonták a községi és az iskolai könyvtárat. Napjainkban a könyvtár kulturális centrumként is működik. Az 1989-es rendszerváltás után, 1993-ban készült el az új orvosi rendelő és az anya- és gyermekvédelmi tanácsadó. 1999-ben szoborkompozíció készült a kápolnai csata 150. évfordulójára. 2000-ben megjelent a Kápolna története c. falumonográfia és kialakításra került a Kossuth-Dembinszky emlékparkból a Millenniumi Emlékpark. 2002-ben átadták a Tájházat. 2007-ben összevonták a kápolnai iskolát az aldebrői-tófalui iskolával, ma a Tarnavölgyi Általános Iskola tagintézménye.
A község aktív lakóinak nagy része eljár dolgozni, a falu lakosságmegtartó képessége csekély. A roma lakosság az 1600 lakos 20 %-át teszi ki. Körükben a legnagyobb a munkanélküliség. A település jövőjét illetően cél a lakosság megtartása, a fiatalok településhez kötése.