h k s c p s v
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 

Látnivalók Kápolnán

Templom:

A későbarokk templomot Francz József püspökségi építőmestere építette. 1784. december 8-án a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték fel. Ezt követően készült el 1785-ben a szószék, mely Hösz János szobrász munkája. 1786-ban készítette el a keresztelő kutat Plitzner János és Mozer János, utóbbi faragta rá a Jézus keresztelését ábrázoló fa szoborcsoportot. A főoltár Mozer János és Halblechner Vencel szobrászok munkája (Halblechner készítette a Szentségház ajtaját, mely Ábrahám áldozatát ábrázolja). 1787-ben festette meg Zirkler János a főoltár oltárképét, amely a mennybe emelkedő Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja (ma feltételezhetően nem az eredeti képet láthatjuk, mert 1885-ben Morent átfestette, vagy új képet készített, melyet 1958-ban Riba J. restaurált). Az 1819-ben kialakított mellékoltár képe Szent Antalnak állít emléket, mely nem Kracker János Lukács munkája, festője ismeretlen. A templom lakatos munkáit Fazola Lénárd végezte. A gyóntatószéket tölgyfából Schmidt Ferenc, az orgonát Foglár Illés készítette. a Templom belső díszítőfestését Korény József 1927-ben készítette. A boltmezőkben az Angyali üdvözlet, Mária mennybevitele és Mária megkoronázása látható. A templom tornyában három harang lakik.

Plébániaház:

A templommal átellenben lévő későbarokk műemlék plébániaházat 1786 és 1789 között Francz József építette. Itt kezdte Isten szolgálatát Szmrecsányi Lajos későbbi érsek (1912-43), melyet emléktábla örökít meg.

Kossuth-Dembinszky hársak:

A templom felszentelésének tiszteletére a parókia kertjében három hársfát ültettek 1785 körül. Az ezekhez fűződő legenda elválaszthatatlanul hozzátartozik a község múltjához. A hagyomány szerint ezek tanúi voltak az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának nyitó csatájaként említett kápolnai ütközetnek. A legenda szerint alattuk imádkozott Kossuth Lajos a kápolnai csatában elesettekért (Kossuth imája). Valójában Kossuth Lajos a kápolnai csata idején (1849. február 26-27.) Poroszlón tartózkodott, Kápolnán csak március végén járt, Egerbe menet.

Emlékmű a kápolnai csatában elesettekért:

Az öntöttvas obeliszket Mednyánszky Sándor az Egri Honvédegylet segítségével és országos adakozásból készíttette. Mednyánszky Sándor rokona volt a kápolnai csatában a magyar honvédeket lelkesítő tábori papnak, Mednyánszky Cézárnak. Az emlékművet 1869. december 19-én avatták fel, az akkori főút mentén, mely a szabadságharcnak emléket állító első emlékmű volt, a kiegyezést (1867.) követően.

Felirata: „Példátokon föllelkesedve, Kik hős halált itt haltatok, Rohant a honvéd győzelemre. Örök dicsőség rajtatok!” (feltehetően Zalár József verse)

Károlyi-féle földosztás emlékoszlopa:

Károlyi Mihály Kápolnán 1919. február 23-án ünnepélyes keretek között jelképesen hozzáfogott a földosztáshoz. Helyszínül a kápolnai csatában elesettek emlékműve melletti területet választották. Itt az 50. évfordulón az esemény emlékére emlékoszlopot emeltek 1969-ben.

Szoborkompozíció a kápolnai csata 150. évfordulójára:

A szoborkompozíciót 1999. február 27-én állíttatta a Kápolna Községért Közalapítvány. Az emlékmű dr. Szabó János honvédelmi miniszter idejében jelentős honvédelmi minisztériumi hozzájárulásból, önkormányzati és helyi támogatásból, valamint kiemelkedő országos adakozásból készült el. Alkotója Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész volt. 2000. augusztus 20-án avatták a Millenniumi Emlékparkot, mely e körül a szoborkompozíció körül, és az un. „három hárs” körül helyezkedik el.